Balatonalmádiban ez volt a helyi strand édessége.
Ami nem más, mint tejbegríz narancs-citromhéjjal és kurkumával, eperlekvárral leöntve, tejszínhabbal a tetején.
Balatonalmádiba hívtak egy nemzetközi cég csapatépítő hétvégéjére, mint vendég (gondolom azzal a szándékkal, hogy én is belépek, hát biztos hogy nem).
Megérkeztünk és mintha vissza utaztunk volna az időben, a 80-as évek szintjén maradt minden.
Emeletenként 2-2 mosdó, toalett. SZOT üdülő feliratos tányérok.
a szekrényt is kipróbáltuk
mivel nagyon jó időnk volt, a lányok Balcsiban is fürödtek minden nap.
A szállás olcsó volt, ár érték arányban volt az étel minőségével. Első este kissé kemény rizs volt vízzel, és valamilyen mustárszószos csirkemellel, féltünk megenni. Csak néztünk, aztán mindenki vitte a közösbe amit otthonról hozott. Éjjel lementünk megnézni a Balatont, visszafelé a fiúk mentek be a discoba valamilyen rágcsálnivalóért. Másnap reggel, a helyi közértekben vásároltunk magunknak a túlélésre ennivalót. Azért a többi nap nem volt olyan rettenetes az étel. Furcsaság volt a tészta zöldbabfőzelékkel és natúr szelettel.
Besegítettünk a terítésbe, leszedésbe, cserébe válogathattunk ki csak pörköltet tésztával vagy csak főzeléket kért.
Bevontak a csapatépítésbe is. Nem nagyon akartam menni de aztán jó volt kicsit kikapcsolni.
Az egyik feladatot ketten kaptuk az egyik lány párja meg én, akik nem is tartozunk a céghez.
Bekötötték a szemét és nekem kellet átvezetnem az aknamezőn(papírgalacsinok), alárendel és irányító szerep, hát nyertünk. Nagyon jó érzés volt.
Utolsó nap még fürödtek a lányok, úgy gondolta még átmegyünk Tihanyba, de már nem volt lelkierőm hozzá.
Szia, baromira tetszik a cikk :)
VálaszTörlés