Bellini pezsgő koktél

Hogy is kezdődött a mai nap?

Gyermekem reggel 6kor úgy döntött, hogy ő már nem alszik tovább. 1/2 7kor már javában tartott a családi csikizés a szülői ágyban. Szeretem, mikor édes gyermeknevetésre indul a reggel. Igazán jó reggeli befejezése az évnek.

És egy jó kis koktélos befejezés. Régebben valahogy sokat ittunk, elfelejtődött ez a fincsi koktél.

Tetszés szerinti őszibaracklét öntsünk pezsgős pohárba és öntsük fel pezsgővel.
Én a nyáron pürésített őszibarackot használtam most fel.
(aki nem szereti az őszibarackot, a rossini ugyan ez csak eperpürével)

Sajtos stangli

Ez is azok közé a receptek közé tartoznak, amik, amióta eszemet tudom léteznek. Anyutól lestem a receptet.
Ha vendégek jönnek akkor szoktam készíteni.

Hozzávalók:
60 dkg liszt
1 margarin
2 tojás
25 dkg trappista sajt
3 dkg élesztő
2 evőkanál só
1 dl tej
kb. 1 kis doboztejföl

A sajtot lereszeljük. Az élesztőt a tejben felfuttatjuk. A lisztet a sóval és a margarinnal összemorzsoljuk. Hozzá adjuk a két tojás sárgáját, a reszelt sajt felét és az élesztőt, tejfölt és összegyúrjuk.

1 órát pihentetjük.

Kinyújtjuk, kb. fél centis csíkokra vágjuk. Tetejét sajttal megszórjuk.

180 fokon aranybarnára sütjük.

majdnem egy adagnyi mennyiség

Ahogy ember tervez, szomszédi bulink pasitúltengés miatt, és nem tudjuk, hogy betegség vagy gyomorrontás miatt, elmarad. Karácsony előtt már megkaptuk a tisztító kúrát calici vírus formájában, és a hétre más terveim vannak mint itthon szenvedni. Így marad a szokásos pizsibuli hármasban.
Persze vittem azért a sajtosból.
És mint ígértem, a grillázs fenyő is szétosztásra került, még egy csomag várat a drága gazdájára.

Grillezett házi fokhagymás sajt, salátával

Azért, mert szép és finom.

Házi sajt, helyi itt Mányon készítik.

Sokszor mondták próbáljam ki grillezve. Nem is olyan rég tárcsáztunk, ott sütöttük először, azóta kedvencünk. Vacsorára egy kis salival, teljesen ideális.

Szerencsemalac pogi

Itt egyből megragadnám az alkalmat, hogy elmondjam a  gasztro blogok oldalon is megtalálható vagyok!

Nézegetem évről évre a malackás recepteket. Most hogy Anita is lefoglalja magát egy kis tésztával, neki álltam, hogy kedveskedjek kicsit azoknak, akiknek ilyen formában szeretnék Boldog Új Évet kívánni, aki elérhetetlen, csak nézegesse a képet.

Recept:

25 dkg liszt

25 dkg puha vaj

25 dkg főtt, áttört burgonya

25 dkg túró

2 kiskanál só

A hozzávalókat össze gyúrjuk, 1 órát pihentetjük hűtőben. 

Pohárral köröket szaggatunk, megnyújtjuk tetejüket, aljukat. Felül bevágjuk, vissza hajtjuk a füleket, kis kört szaggatunk az orrának, én tollal készítettem a "konnektorokat". Bors lett a szemük. 

1 tojást felverünk, megkenjük a malackákat, 200 fokon, aranybarnára sütjük.

Mivel szerencsemalac, sokat küldök nagy kedvencemnek Michael Schumachernek, amióta nem versenyzik nem is nézem a Forma1-et. Bár csak teljes emberkén élet az élet, mindenki nagyon szurkol hogy minden rendben legyen.
Forma1-es hétvégeken ültünk a tv előtt, én neki szurkoltam, párom meg másnak. Egyszer sikerült kijutnunk a Hungaroringre is, bár én csak az időmérőre mehettem ki.
Volt még kedvencem egyik sem él már, és egyik sem autóbalesetben ment el.  Colin McRae és Richard Burns.

Burgonyakrokett

Megmaradt a krumplipüréből, nem akartam kidobni, viszont pogácsát sem akartam készíteni. Mindjárt itt a szilveszter, sütöm a szokásos sajtost, dupla adagot, elvileg megyünk szomszédolni így nem akartam sós nasit készíteni, pedig már nagyon elegünk van az édességből. Ahhoz képest, jól bevásároltunk tegnap a szlovákoknál.

Tehát, a megmaradt krumplipüréhez adtam 1 tojást, petrezselymet, snidlinget, lisztet, olyan közép lágy formáig. Hosszú rudakat nyújtottam zsemlemorzsán, felvagdostam és forró olajban kisütöttem.

Történ egyszer régen, mikor még párom aktív volt a konyhában, hol gofrival várt vagy rakott palacsintával mikor hétvégente dolgoztam. Egyszer neki állt krokettet készíteni, nem is volt vele semmi gond. Kivéve azt az egyetlen problémát, hogy egy dobozba szépen belerakosgatta soronként. Szegényt sajnáltam, mikor mondtam neki, most tök feleslegesen dolgozott, mert hogy az egészet ki kell olvasztani és megsütni, ha valamit szeretne még belőle enni.

A fagyasztott kis apróságokat, szépen tálcára sorakoztatjuk és a fagyasztóba helyezzük (pl. rántott karfiol, gomba vagy gnocchi, szilvás gombóc, derelye, de az előre elkészített rántott húst is). Mikor megfagytak zacskókba tesszük. A dobozt azért nem szeretem mert túl sok helyet foglal.

Tojás baconben

Közösségi oldalunkon láttam valamelyik nap. 

Muffin sütőt kibélelem szeletelt szalonnával, a képen felvert tojás volt, de párom kért olyat, hogy csak simán üssem bele a tojást,  Anita is jobban szereti a tükörtojást. 

Nem lett egy gyönyörűség, és attól hogy szalonna az alja és széle, nem tudtam maradéktalanul kiszedni a formából.

Finom volt, elfogyott az egész.

Štúrovo/Párkány-Esztergom és a szlovák lángos

Nem Én lennék, ha Esztergom láttán, nem kapva kapnák az alkalmon, hogy kitegyem kicsit a lábam kis hazámból.

Még karácsonykor hazafele jövet, megbeszéltük hogy ünnepek között megmutatjuk Anitának a nagy bimbamot. Szombaton reggel fel is kerekedtünk, első úti cél Párkány. Kis sétálóutca, óriási karácsonyfa.

Anita teljesen boldog lett.

Nagy nehezen tovább mentünk, lángosos. Napok óta lángost ennék, de vagy nem volt nyitva a zsámbéki lángosos, vagy a bicskei piacon nem volt ott a bódé. Megbeszéltük lángosozunk, kértem egy sajtos-tejfölöst.

Néni kinyitotta az ablakot, elvette a pénzt, majd becsukta az ablakot. Kis idő múltán nyílt az ablak, rászórta az üres lángosra a sajtot, már majdnem szóltam neki tejfölösen kértem, mikor egy flakont elővett és csiga formában rányomta a tejfölt a sajtra. 

Életemben talán egyszer sütöttem lángost, de még az is jobb volt ennél. Közben kisütött a nap.

Sétálgattunk, bementünk a Billába, kicsit bevásároltunk(sör a hűtőben, ücsit megittuk)

Ennyi maradt, de nem hiányozhat a knédli:

Ennek örömére párom, benyújtotta igényeit pörkölt és vadas formájában.

Bevásároltunk Anitának is, kapott szép fürdőruhát(1€), és pár blúzt. Nézelődtünk még egy kicsit és irány a Bazilika.

és ami a legjobban hiányzik: a Duna.

Mondtam is páromnak, még nyár elején, elhozom Pótanyukámat,

bevásárolunk és leülünk fél napra a Duncsira.

Házi vaj

Tejszínt vettem, már nem is emlékszem mihez. Viszont a tortához a maradékot felvertem, hogy írni tudjak vele, de nem fogyott el. A nagy sietségben kint maradt a pulton, másnap nézem, kicsit össze esett, de amúgy semmi baja. Fogtam, beraktam a robotgépbe, had keverje, ebben a formában már úgy sem esszük meg. Vagy lesz belőle valami, vagy nem.

a végeredmény

tzatziki

Papától kaptam egy igazán termetes kígyóuborkát. A tegnapról megmaradt dagadóhoz találtam ki, régen is ettem már, fincsi is, ez a görög nem is tudom minek nevezzem. Hús mellé, gyrosba, csak úgy magában.

Hozzávalók:

1 kígyóubi

1 nagy doboz joghurt

1 gerezd fokhagyma

bors

Elkészítés: a joghurtot összekeverem és egy papírtörlővel kibélelt szűrőbe öntöm. Pár órát állni hagyom, így kifolyik belőle a felesleges savó. Utána tálba teszem, belegyalulom az uborkát, bele reszelem a fokhagymát, borsozom, összekeverem. Kész.

Ez olyan amit elvileg nem ehetnék. Végül is egy éve, hogy kalandos utat tettem fővárosunk kórházaiban, ideje lenne már a szükséges bogyókat beszereznem, hogy néha egy kifli csücsöktől se kelljen fél napot szenvednem. Szerencsésnek mondható helyzetben voltam, míg más évekig küzd epéjével, én egy nap alatt megszabadultam tőle. Mivel 4 fincsi koktél után és a 3. kórházban kezdtem magam valamelyest fájdalom mentesnek érezni. A vérképem azt mutatta gyulladás van a szervezetemben, viszont lázas nem voltam, a fájdalomcsillapítók nem hatottak. Így mindenki jobbnak látta a műtétet. A vicces az volt, hogy a műtőasztalon feküdtem 1 órát csak úgy (vigyoribogyó nélkül), mire összehívtak mindenkit. Utána kiderült nem tudják a vércsoportomat. És így vágtunk neki a műtétnek. Úgy feküdtem ott, hogy először kis lyukakon keresztül műtenek, ha nagyobb a baj vágnak. Szerencsére az első megoldás jó volt, és végre úgy ébredtem, hogy Anyukám várt a helyemen.

Aki ismer, tudja, sokat voltam kórházban és soha nem volt velem senki. Mindig egyedül kellett átvészelnem ezeket a helyzeteket. Egyedül mentem a műtőbe és egyedül ébredtem, és talán meglátogatott valaki. Siralmas.

Mint ez a mai nap is. Anita el van az új játékaival. Én választhatok a takarítás vagy a főzés között, párom pedig  dolgozik. Uncsi. Kitaláltam, kultúr magyar módra karácsonykor menjünk a mekibe Budaörsre a játszóházba. Amúgy sem tudok itthon ülni, a tegnapi nap elég volt, mehetnékem van.

Nem tudok jobbat, Anitát nem lehet kirángatni, így legalább lefárasztja magát.

Töltött sertésdagadó

Karácsony másnapján általában ez a menü, burgonyapürével.

Miután megreggeliztettem kis családom, bundás kenyér két féle módon elkészítve, délig küzdöttem a konyhában mire elkészült minden. Lassan haladtam a konyhában, tegnapi "fulladásom" miatt, még a gyógyszer sem segített, így egész éjjel és még most is szenvedek. De kész lettem időre, utána be is ájultam az ágyba.

Hozzávalók:
dagadó
5 db tojás
1 csokor petrezselyem
3 száraz zsemle
5 dkg füstölt szalonna
3 dl tej
só
bors
majoránna

A zsemléket tejbe áztatjuk és 3 tojást keményre főzünk.

A szalonnát kisütjük, beletesszük a kockára vágott hagymát, hozzá keverjük a tejbe áztatott zsemlét, pirítjuk kicsit. Levesszük a gázról, hozzá adjuk a petrezselymet, kockára vágott tojást, a nyes tojást, sózzuk, borsozzuk plusz 1 kávéskanál majoránna. Beletöltjük a dagadóba, ha van benne elég hely. Lefóliázva 180

 fokon 1 órát sütjük, utána fél óra alatt készre sütjük.

2013.12.25.

Teljesen szokványos nap ez a mai, mosás kivételével, de csak azért mert nem tudtam rávenni magam hogy leszedjem a száraz ruhákat, ugyan úgy telt a nap mint máskor. 

Inkább leírom hogy karácsonyoztunk régen.

Miután párommal 20 éve együtt vagyunk, és elég későn szakadtunk el a szülői házból, ennek oka hogy én nem akartam hozzájuk költözni, ő nem akart hozzánk. Így kialakult egy rendszer.

Szent délután nálunk ebédeltünk, este meg náluk voltunk. Itt-ott alvósak voltunk, ez attól függöt kinek mi volt másnap a teendője, vagy mikorra mentem dolgozni. Másnap talán mentünk a nagymamájához, de erre már nem emlékszem.

Nálam nagyszülők már nagyon régóta nincsenek, még általános iskolás voltam mikor meghaltak, kereszt szüleim meg elfelejtettek. Nagybátyám az egyetlen aki a mai napig felhív.

Mikor elköltöztünk otthonról, a 24.-ét kettesben töltöttük és egyik nap Anyuékhoz, másik nap Anyósékhoz mentünk. Vagy ők jöttek.

Ez megváltozott mikor Apu meghalt, azóta 24.-én Anyu jön hozzánk, itt marad és másnap haza megy. Következő nap pedig vagy Anyósék jönnek vagy mi megyünk. Most egy nap alatt le tudtunk mindent, Anyu ma ment haza.

Furcsa belegondolni, hogy más boldog és találkozik a családtagjaival, nagyszülők, nagynénik. Páromnak elég nagy családja van, mikor a Nagymamánál összegyűltünk, három gyermekük van, mindenhol több gyerek, unoka, dédunoka, 4-5 generáció, gyerekzsivajos, beszélgetős, nevetgélős karácsonyok. Nagyon jó volt. Miután a nagyszülők távoztak, az összetartás is megszűnt.

1 év, ennyi kellett hogy elveszítsünk sok embert, kezdtük Apukámmal, utána a párom Nagypapájával, 1 hónapra rá a másik Nagymamájával, ez volt a 2008-as év. 

Nagyon Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

Halászlé

Dunai lány vagyok. Déd nagymamám Baján, majd Hódunán lakott, 5 éves koromtól pedig, én is a Duna mellett laktam, míg Zsámbékra nem költöztünk.

Imádom a halat, főleg a halászlét, házi gyufatésztával.

Sok élményem van gyerekkoromból is, mikor óriás harcsát fogtak. Vagy szüleim a Duna holtágánál blinkereztek és mikor az Anyu horgára akadt egy busa, állandóan sikoltozott Apám felé, az rohant és kifárasztotta a halat. Imádtam a patak parton pecázni, még tavaly is amikor lementünk, képes voltam egyedül leülni a partra, csak a csönd, a békák, a tücskök, a madarak, a szellő. Béke, nyugalom. Persze más volt régen Apukámmal, sorban ültünk a patak partján, kapkodtuk ki a törpeharcsákat, keszegeket.

Mikor kicsi voltam, sokat voltunk lent, és a többi gyerekkel ugráltunk a patakba, gumi belső volt az úszógumink.

Na az a bizonyos halászlé. Mindig Anyu készítette, pedig sosem szerette.

Tavaly volt az első alkalom, hogy én főztem. Évente egyszer megfőzök egy hatalmas adagot, kiporciózom és megy a fagyóba. Most már Anitára is kell gondolnom, volt hogy kivettem a halászlevet és megette az egészet.

Nos, sokat keresgéltem a neten, de a legegyszerűbbnél maradtam, mégpedig:

a halat előkészítés után besózzuk,

ahány kiló halat főzünk, annyi fej hagymát kockára vágunk és a hallal együtt lábosba rakjuk,

én adtam hozzá még egy paprikát,

felöntjük vízzel és főzzük míg a hús le nem válik a csontról,

kihűtjük, hogy a húst ki tudjuk szedni a léből és passzírozón át passzírozzuk a lé adagolásával,

ehhez adunk jó nagy kanál pirospaprikát és addig főzzük, míg ha a kezünket a gőz fölé rakjuk, azt érezzük hogy ragad, ekkor beletesszük a belsőségeket és készre főzzük, ha nem elég sós megsózzuk.

Nem gyufatészta, most erre volt idő

2013.12.24.

Reggeli készülődés után, irány a nagyszülők háza. Nagyon örültek nekünk, kicsit beárnyékolta a mai napot, hogy drága párom nővére, nem veszi fel a telefont a szülei hívására. Papa egész délután, könnybe lábadt szemmel mászkált, néha odajött megölelt és közölte, lánya helyett lánya lettem. És nagyokat szipogott, hol meg elvörösödött a feje. Én is majdnem vele sírtam. Mióta megszületett Anita, hormonjaim felborultak, nagyon könnyen elsírom magam, teljesen lelkis lettem. De azért jól telt a nap, Papával táncoltak, Mamával meg nagyokat játszottak.

Hazafele felvettük Anyut. Mondtuk neki, míg behozzuk a fát, meg feldíszítjük Anita szobájában játszanak. Persze szívtunk az égősorral, soktízéves fajta, a szülői házból és nagyon nehezen válok meg tőle.

Na de végre elkészültünk a fa díszítéssel, ajándékozás, ahhoz képest hogy nem veszünk semmit a gyereknek, tele volt a fa alja, még ez küldött valamit, még az küldött ilyen-olyan ezt+azt.

Persze és mondtam nem veszünk egymásnak semmit, megint megszívtam komplett ruhatárat kaptam a nikeból. Persze jött megint a "de nem azért vettem". De most jó és szép lett minden. Csak az én fejem égett rendesen, hogy nem vettem semmit.

És hogy én is elrontsam a mai napot. Rossz döntést hoztam. Mamáéknál rengeteg macska van, már ott elkezdtem tüsszögni, haza fele a kocsiban már köhögtem meg fulladtam, de nem volt annyira vészes. Gondolkoztam melyiket válasszam: a nyári meggylikőr vagy az allergia gyógyszer. Rosszul döntöttem ittam, ezért ülök és írok 3/4 10kor itt a gépnél, még mindig fulladok, elaludni ilyenkor lehetetlen. Pár óra és be merem venni a gyógyszert, és talán alszom is valamicskét.

Csokitorta, éljenek a Viktóriák

Barátnőm szülinapjára kapott lányától csokitortát, nagyon finom volt. Gondoltam, eljött az ideje, hogy én is elkészítsem életem első tortáját.

Nem szoktam készíteni, ilyen "nagy" dolgokat, mert ketten, plusz Anita a két kis falatjával, inkább csak megromlik a hűtőben.

Most azért álltam neki, hogy megünnepeljem az én kis egyetlenem Anita Viktória és saját névnapomat. Imádom a nevemet, egyre jobban. Győzelem! Főleg mert Apukám adta nekem, és mert olyan kis tekintélyt parancsoló mint én.

És még azért is sütöttem mert holnap megyünk Anyósékhoz, haza fele meg felvesszük Anyut, majdnem biztos el fog fogyni.

Persze, semmi sem sikerülhet elsőre, az én piskótám is össze esett, de fincsi így is. Íze ugyan az csak a térfogata kisebb.
Azért megjegyezném a mai pofonomat: Párom közli ez finom, biztos egészségtelen (igen! cukros, fehér lisztes, de ami késik.... háháá :) )

Piskótához:
7 tojás

7 evőkanál cukor

5 evőkanál liszt

2 evőkanál kakaópor

A tojásokat ketté választjuk, a fehérjét habbá verjük, hozzá keverjük a cukrot, tojássárgákat, lisztet, kakaóport, 180 fokon sütjük.

Krémhez: 4 egész tojást gőz felett fel kell verni, majd beletenni 20 dkg cukrot és 2 evőkanál kakaóport, addig keverni amíg sűrű krém nem lesz belőle, külön 20 dkg margarint kikeverni, ha kihűlt a krém, akkor a margarinnal összekeverni.

Na jó, lusta voltam robotgéppel kevertem gőz fölött, és margarin helyett vajat használtam.

Anita: lementünk ma a postára (Bicskén már nem jutottam el odáig), megkérdezték drága gyermekemet mit kért a Jézuskától. Igazából, nem erőltettem még ezt a témát, szerintem még úgy sem érti annyira. Plusz nem akarom hogy azért szeresse a karácsonyt, hogy sok ajándékot kapjon. 

Nálam ez olyan mint a halottak napja, én minden nap gondolok Apukámra, nem csak azon a napom. És tök mindegy, mert akit szeretek azt egész évben szeretem, akit meg nem, külön karácsonyra nem fogok jó pofát vágni neki.

A válasz tök egyértelmű volt: ajándékot szeretne Anita.

Kijöttünk, azért úgy rákérdeztem, ha lehetne kérni valamit, mit kérne: karácsonyfát!

Hát igazán nem panaszkodhatok. 

Természetesen, lesz a fa alatt baba, rajzoló és Babócás könyv.

De! ssssss, csak holnap jön a Jézuska!

Amúgy tegnap közölte velem a gyerek, hogy nincs is Mikulás! Korán kezdjük ezt a harcot, úgy gondolom.

Dióka, azaz elkezdődött az ünnepi készülődés

Nagy kedvenc!!! Sajna elég macerás, gondoltam míg bele nem vágtam egy csokitortába (előre is, éljenek a Viktóriák!). Ahhoz képest a dióka egyszerű, vagy nem kellett volna egyszerre kettőt készíteni.

Ez a recept mindig emlékeztetni fog gyermekkoromra, Hódunáról van. Igaz nem dió alakú, de ez az ízén semmit sem változtat. Szülinapomra, vagy karácsonyra szoktam készíteni. 

A tészta:
25 dkg liszt
15 dkg porcukor
20 dkg margarin (vaj)
11 dkg darált dió
3-4 ek kakaópor (keserű)
Csak össze kell gyúrni, a formákat vékonyan kibélelni. Úgy szoktam, kis golyókat készítek, lisztbe mártom és úgy nyomkodom a formákba. 180 fokon, hááát ez a legnehezebb 10 perc?!

A krém:

1 csomag vaníliás pudingpor

20 dkg margarin 

20 dkg porcukor
a pudingot 3 dl tejjel elkészítjük(cukor nélkül), ha kihűlt hozzá adjuk a margarint és a porcukrot. Általában 2 adagot készítek, ahhoz 2 pudingpor, 6 dl tej, 30 dkg vaj, 30 dkg porcukor.

Pár nappal hamarabb el kell készíteni, mert a vaj majd megpuhítja a tésztát, viszont sokáig a puding miatt nem tartható el.

Tegnap este Anita tapijának a segítségével, elkészítettük a karácsonyi ajándékot a nagyiknak.

Tejszínes hagymaleves

Marad egy kis husileves, ilyen kor valamilyen krémlevest szoktam készíteni. Tél lévén pont ideálisnak tartottam a hagymát.

Nagyon egyszerű: a hagymát üvegesre pároljuk zsíron, felöntjük a levessel, főzzük kb. 15 percig. Utána turmixoljuk és hozzá adunk tetszés szerinti tejszínt. Sózzuk, borsozzuk, szerecsendiót adunk hozzá.

Most raktam bele metélőhagymát és sajtot.

Egy tökéletes nap:

Megint gyermek nélkül maradtam. Mivel tél van, csavarogni nagyon nem lehet, így neki álltam nagytakarítani. Még szerencse hogy a szomszédok nem látnak be, bömbölő zene mellett néha egy kis posi rázás, közben szortírozás, suvickolás.

A szerdai nap is így kezdődött. Aztán jöhetett a jól megérdemelt edzés és pihenés. Edzés alatt értem 8. Fitt Aréna Réka. Egyszer már elkezdtem, 20 perc alatt el is fáradtam. Csodálkoztam amellett az edzés mennyiség mellett amit mostanában csinálok, ezt sem bírom. De sikeresen leküzdöttem ezt a 3/4 órát, és még jól is éreztem magam közben, úgy beleéltem magam, a végén én is még én is tapsoltam. Na, gondoltam ezt valaki látná?!

Pici pihenés, irány a szauna. Imádom!

Kivéve, ha egy alkoholista is bent ül velünk. Érthetetlen, egyátalán hogy lehet részeg embereket beengedni.

Beugrott a 10 fokos medencébe, mondtam a bent ülőknek, tuti ott marad. Kivánszorgott, ott esett össze. Úszómester sehol, bakker ez meg fetreng a földön. Gondoltam ki kéne menni, végül is valahol túl kel esni az első újraélesztésen (életemben nem szeretném senkin a tanultakat alkalmazni). Tescoban is mentősök tanították mit kell csinálni, sőt felkészítettek a wcben található drogosokra is. Kérdés az ember ura lesz-e a helyzetnek, azt is megkaptuk tuti be pánikolunk. Na mindegy, emberünk szerencsére felkelt, vissza tért a szaunába, sajna megtalált, de már amúgy is indultam kifelé.

És irány a masszi! Jót dumcsiztunk. Ismét találkoztam egy lelkitárssal. Vagyis pár év után mind ketten megnyíltunk és egy cipőben találtuk magunkat.

Ennyi kell egy ember boldogságához: edzés a boldogság hormonokhoz, szauna hogy kimérgelődjem magam, masszázs csak azért mert nagyon jó!!!

Grillázs fenyő

Nem én készítettem! Nyertük! Tombolán!

Mária napfordulón jártunk Zsámbékon.

Anita annyira jól érezte magát a Mikulás ünnepségen, hogy eldöntöttük lemegyünk délután és ott ebédelünk. Csülkös babgulyás és marhapörkölt, kemencében sült kenyérlángos fokhagymás tejföllel. Na utóbbiból kettőt megettünk Anitával, miközben a színpadon rohangászott a többi gyerekkel. 

Volt kézműves foglalkozás: gyertya készítés, csuhé angyalka készítés, mézeskalács festés(ha kifizetted).

Míg Anita elrajzolgatott, megmutatták hogyan kell az angyalkát elkészíteni. El is készült, igazán szép lett első nekifutásra, kép nem készült róla mivel eltűnt.

Szomszédainkkal találkoztunk a művelődési házban, az angyalkát rakosgattuk a székeken jobbra-balra, még igazítottam rajta kicsit. Aztán kiterítettük tomboláinkat az üres székekre. Lehetett nyerni horgolt angyalkát, mondtam azt én szeretném :), vicces volt mert a szomszéd nyerte.

Egy idő után Anita megkérdezte hol a lepke, kapcsoltam hogy az angyalkát keresi. Na elkezdtük keresni, mi meg még nem nyertünk semmit, pakoltam a ruháinkat ide oda, de nem találtam, közben fődíj sorsolás!!! És kihúzták a mi számunkat zöld 98-as(párom választása). IGEEEEEN!!! El sem hiszem! Még most is a föld felett lebegek, rég volt már ilyen érzésem, remélem ezzel ismét elkezdődik egy szerencse sorozat.

Szomszéddal egymásra néztünk, mondta ezt az Angyalka hozta. 

Az Angyalkát kerestem, de nem találtam sehol. Vissza mentem másikat készíteni, de már nem volt ott senki.

Hogy ne legyen ennyire egyszerű a történet, az ő kisebbik fia húzta ki a nyerő számot.

Karácsonyig nézegetjük még a grillázsfenyőt, az ablak előtt áll a hűvösben, utána pedig elsőként ők kapnak belőle elég jelentős mennyiséget.

A többiből pedig azok kapnak, akik mindig gondolnak ránk.

Vajas tésztába sült szűzérme, fűszeres kéreggel

Régebben, talán karácsonyra készített Anyu, valamilyen, borsos kéregben sült karajt, de azóta sem találjuk a receptet. Elég sokáig keresgéltem mire, találtam egy két használható receptet.

A szűzérméket sóztam, borsoztam, befóliáztam és egy napig hűtőben érleltem.

Másnap a fóliában elősütöttem, addig elkészítettem a krémeket.

 A bal oldali:

10 dkg dió

2 gerezd fokhagyma

1 dl olíva olaj

1 csokor bazsalikom
1/2 csokor petrezselyem
5 dkg sajt
Aprítóban összeturmixolva.

A jobb oldali:
50 dkg gomba
1 fej hagyma
só bors
A gombát megpucoltam, hagymán megpároltam, fűszereztem, összeturmixoltam.

Ezután a leveles tésztát, ketté vágtam, kinyújtottam hogy a szűzérme beleférjen. Az elő párolt szűzérmét ráraktam, és rákentem a krémet, betekertem a tésztába, megkentem tojással.

Sütőben lefóliázva sütöttem, biztos megsüljön a belseje. Majd a fóliát levéve pirosra sütöttem.
Fincsi lett mindkettő.

Értetlenségem: közösségi oldalunkon feltettem egy képet, össze raktam azokat a játékokat, plüssöket amikkel Anita nem játszik, miszerint rászoruló családnak ajándékoznám. Tényleg nem nagy dolgok, de biztos van aki nagyon szívesen játszana ezekkel a plüssökkel, játékokkal. Nem mondhatnám, hogy tolongtak az emberek, akik olyan családot ismernek akik szegények. Úgy látszik tényleg gazdag nemzet a magyar.

Kitaláltuk bevisszük személyesen a mikulásgyárba, de szerencsére akadt egy ember aki egy szegény bölcsinek elküldené.  Nevemet is odaírná, sőt a feladóvényt is elküldi, de és nem szeretném a nevemet adni, nekünk nem kell szívesen adom, ha oda adtam onnan már mindenki saját maga számoljon el a lelkiismeretével.

Gőzgombóc

Még gyermek koromban ettem egyszer, a szomszédunk készítette kakaósan. Már írtam róla, a Magyar Rádióban volt német fordító. Emlékem annyi, hogy nagyon fínom volt, csak élvezni nem tudtam, mert a kislánya végig taperálta nyálas kezével az egészet. Furcsa ezt írni, mint gyermekes szülő. Én azon finnyás szülők közé tartozok, akik nem eszik meg a félig megrágott, nyáltól csöpögő megmaradt falatokat. Inni sem iszok a gyerek után flakonból, nálunk felér egy szájöblítéssel. Konkrétan visszanéz az üvegből a menü maradványa. Talán két ember után vagyok képes üvegből inni. 

Hozzávalók a tésztához:
1/2 kg liszt
3 dl tej
1 evőkanál vaj vagy margarin
2,5 dkg élesztő
1 evőkanál cukor
csipet só
1/2 citrom reszelt héja
1 tojás
Olvasztott vaj a megkenéshez, porcukros dió vagy mák a szóráshoz.
Töltelék: lekvár, ízlés szerint.

A tejet a vajjal meglangyosítottam belemorzsoltam az élesztőt, felfuttattam. Hozzá adtam a lisztet és a hozzáadtam a többi hozzávalót. Mikor megkelt a tészta, ketté osztottam, hurkává sodortam és mindkettőből 8-8 egyenlő tésztadarabot vágtam.

Közepükbe kemény lekvárt kellett volna tenni de párom üresen kérte, az én kemény lekváros részem bodza dzsem volt, kb erre jó a fixáló, idén kipróbáltam, soha többet. Inkább állok 3 órát a bodzalekvár felett. Gombócot formáltam belőlük.

Én párolóedényben készítettem, 25 perc alatt készen lettek, a kész gombócokat olvasztott vajjal meglocsoltam és megszórtam dióval és mákkal. A mákos nekem nem ízlett. A diós, bodzalekváros annál jobban.

És az elmaradhatatlan sztori:

Mikulás volt ezerrel, kempos (ez volt a legnormálisabb kinézetre), a tescos elmaradt az edzés javára, ami nem is volt baj. Sok gyerek, sok tornaszőnyegen elcsúszkál alapon. Élvezték nagyon. Anita persze félt a télapótól, de látta, hogy a többi gyerek odamegy, idővel megkérdezte: én is mehetek? 

A felnőttek sem maradhattak ki, nekünk is szembesülni kellett a Mikulással, de Anti mester megdicsért minket.

                                                            vártuk a Mikulást (hurrá!!!)  

4 guggolással megúsztuk

én kis hősöm

Másnap mentünk a zsámbéki mikuláshoz, mókás műsor után, a színpadon mikulás osztogatta az ajándékokat, Anitát felraktam menjen ő is, tétovázott, enyhe lökettel segítettem neki célhoz érni. Párommal csak azt vettük észre Anita eltűnt a sok gyerek között. Néztünk egymásra, hol a gyerek, majd csak előkerül valahonnan. Büszkén kilépett a tömegből egy marék szaloncukor és egy mini télapóval a kezében.

És hogy lesznek utolsókból az elsők. Játszó csoport, sok jó ember kis helyen is elfér, sajnos csak egy évig tartott a Mirr-Murr. Nem hiába, szerettem Zsámbékon lakni. Előadás után, forró tea, a zsámbéki kemencében sült forró kenyér, lekvárral. Kézműves foglalkozás, rénszarvast és hóembert készítettünk.
Utána még bementünk volt munkahelyemre, persze ott is volt mikulás, még egy rakat szaloncukor(bakker).

Most hétfőn pedig Bicskén voltunk a könyvtárban, Borsóka mikulásozni. Amúgy sem vagyok oda a Borsókáért, de ha nincs más ennyivel kell beérni. Kritikán aluli volt, a káosz jegyében.

És legnagyobb örömre, túl éltük a mikulás tortúrát.

Fűszeres vajjal töltött rántott csirkemell

Tegnap párom hazaállított, hogy tavasszal elmegy 40 órás tanfolyamra. Rendben! Egy szót sem szóltam, nálam is szó volt róla, hogy elmegyek vizsgázni, de akkor még nem volt Anita. 

Kérdésem lehet? 

Amúgy sincs itthon, ha meg hazaér irány a garázs, ez így normális?

Anitának mit mondok?

Apád elment dolgozni, majd másnap este haza jön?!

Haza jön?

Így is alig látja a gyereket, mondtam is neki, pénteken vigyen váltó ruhát. Haza fele bejöhetne a művházba legalább 10 perce, lássa a gyerek ő is néha felfedezhető egy-egy programon.

Persze megint rá kellett jönnöm, hogy én vagyok a hülye. Senki sem érti meg, milyen ha nincs segítsége az embernek, így azt sem értik meg, miért borulok ki egyből. Én nem mondhatom senkinek, figyelj már 5 percre a gyerekre míg lemegyek a közértbe vagy postára. Nekem még a pisiléshez is kíséretem van. 

Persze hogy féltem a kis heti edzéseimet, meg az uszit és ami vele jár. Nem baj, majd viszem a gyereket is.

Vagy nem megyek sehova, úgy sem áll mellém senki. Csak nehéz feladni, azt amit elértem. Végül is mindenkitől azt hallom, magamnak szültem a gyereket.

Na! elég depresszív lett az eleje. Fogyinak is jó, már éhes sem vagyok. Úgy is olyan jól telnek mostanában a hetek, minden honnan csak a "jó" híreket kapom.

Ezt a fűszervajas szmötyit megint nem tudom elkészíteni. Anyós készít ilyen finomságot, szétvágva fűszeres, sajtos vaj folyik ki belőle.

Kiklopfoltam a csirkemellet, vajat-reszelt sajtot-fokhagymát-snidlinget-borsot összekevertem. Belehalmoztam a csirkemell szélébe, feltekertem és bepaníroztam. 

Bő olajban sütöttem ki, rizibizivel tálaltam.

Rizibizi: jázminrizst, kockára vágott hagymát, borsót olajon vagy zsíron átfuttatom, sózom, felöntöm kétszeres vízzel puhára főzöm.

Krumplis pogácsa

Az úgy kezdődött, hogy megmaradt egy kis hagymás krumpli és főtt krumpli, áttörtem kicsit, raktam bele két tojást, pici lisztet, gondoltam valami tócsni félét készítek belőle. Kisütöttem vagy 6 darabot és rájöttem most ehhez nincs kedvem. 

Barátnőmmel pont írogattunk és mondta pogácsát készít. Persze amire átvariáltam a menüt, eltűnt a gép másik végéből. Elkezdtem recepteket keresgetni, de annyi fajta féle volt.

Lemértem kb mennyi a krumpli, mínusz a két tojás. Volt itthon maradék vaj, ment bele mangalica zsír, só, liszt és be a gépbe hagy dagasszon. Aztán adtam még hozzá lisztet, ja elfelejtettem pici tejben, felfuttatott élesztő.

Néha készítek sajtos stanglit, olyasmi állagú lett a tészta, persze nem kelt meg. Nyújtottam, szaggattam, tetejét tojással megkentem. 180 fokon aranybarnára sütöttem.

Mindenkinek ízlett. Hurrá!

Adventi mézes II. rész

  Nos! Elkészültek a mézesek.

Ez az írókás dolog valahogy nem megy, bár ha látnám olyan személytől aki ezzel foglalkozik, el lehetne lesni pár dolgot.

Így marad a, majd ha nagyon ráérek magamtól megtanulom.

Főleg, hogy az íróka is annyi féle, ahányszor megcsináljuk.

Bár szerintem, első próbálkozásra, nem is olyan rossz, ahhoz képest, hogy a gyerek is körülöttem ugrált, az utolsó órát kivéve.

Sőt, ha komolyabban foglalkozna vele az ember, gondolom van valami trükkje a zacskónak is.

Na meg egy cukrász tanfolyamot is bevállalnék.

Na! ezért nem lesz kockahasam.