Készítettem levendulateát mézzel, lefagyasztottam és az elektromos darálóval ledaráltam.
Anita megkérdezte, hogy elmennénk e levendulás jégkását enni. Persze Anyuka természetes dolga, hogy másnap irány a Balcsi-Tihany. Megkérdeztük barátnőmet jönne e, természetesen igent mondott.
Indulás reggelén, valamilyen visszafoghatatlan indíttatást éreztem, hogy meg kell néznem a kocsi műszakija mikor jár le. Őőőő április😂
Exemnek írtam, azonnal visszahívott el ne induljak. Így hát az indulás reggelén a vizsgabázison csücsükéltem, de megcsinálták. A tervhez képest csak egy órával később indultunk.
Megérkeztünk Tihanyba, persze levendulás jégkása nem volt, de annál több féle levendulás fagyi közül lehetett választani. Anita persze nyafogott, hogy Balcsi fürdés, tényleg nagyon meleg volt, csak ittuk a jégkásákat, ettük a fagyikat egymás után.
Tihany és Füred között megálltunk a szabadstrandon, Anita fürdött kicsit aztán megebédeltünk.
Aztán fürdés, és irány Füred. Még megálltunk sétálni egyet. A régi dugiparkoló megszűnt, így elég sok pénzért tudtunk csak parkolni. Viszont a szökőkút ismét visszakerült.
Sokat nevettünk és jól éreztük magunkat.
Hazafele barátnőm meg is jegyezte, teljesen más ember lettem, nem emlékszik mikor látott ennyit nevetni.
Pedig fáj, és sokszor eszembe jutott, mikor megálltunk egy üveg vízért a szanatóriumnál, mikor a dugiparkolót kerestük. Eszembe jut a sok év alatt mikor a "te mentetted meg az életem, te vagy a legjobb dolog az életemben" és egyik pillanatról a másikra egy senki lettem. Ezek után nehéz bízni bárkiben is, mindig azt hiszem most is át fognak verni, most is csak hitegetni fognak, hazudnak, pedig nem. Bíznom kell, mert látom hogy minden este, minden reggel ha csak írunk is, vagy küldünk egy egy képet. Megismerkedésünk első két mondatában legfontosabb volt az őszinteség és a tisztelet. Pedig nem komoly kapcsolat, de mégis bármikor számíthatok rá.És már tisztelem, ezért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése