Bodza minden mennyiségben. Szörpnek, üdítő italnak, palacsintatésztában, lekvárnak és még amit ki nem próbáltam.
Ezt az oldalt azért készítem, hogy rendszerezzem régi és új receptjeimet, és leírjam tapasztalataimat. Mivel kedvenc ételeim elkészítését is el tudom felejteni, gondoltam, leírom és ha másnak is tetszik kipróbálhatja. Nem csak bodzás receptek lesznek, hanem mindaz amit szeretek-szeretünk.

Anitának! Szeretném, hogy idővel, szívesen használd receptjeimet és tapasztalataimat.

Ami a legfontosabb: az étel akkor lesz finom, ha szeretetből főzzük!!! 2013. június 25.

2015. május 10., vasárnap

Almáspite (anti-candida)


Hozzávalók:
Tészta:
50-55 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúza liszt
20 dkg teavaj
1 doboz Natúr Danone Activia (először csak a felét tedd bele!)
Édesítőszer (aszpartam-mentes!) ízlés szerint
2 tojás sárgája
1 csipet só
1 csomag sütőpor
1 citrom reszelt héja
Töltelék: fahéj, darált dió, 2 kg savanyú alma (jonatán)
Elkészítés:
Az almát lereszeled. Bőségesen megszóród fahéjjal, cukor egyáltalán nem kell bele, elég, ha van a tésztában. (Ha nagyon szigorúan tartod a candida diétát, akkor hagyd kil az édestíőszert a tésztából is –szerintem úgy is finom.)
Ha ezzel megvagy, akkor összegyúrod a tésztát. Ha kész, akkor oszd két egyforma cipóra a tésztát. Az egyik lesz a tészta teteje, a másik meg az alja.
Nyújts ki tepsi méretűre. A tepsiben lévő tésztát beszóród darált dióval, erre azért van szükség, mert ellenkező esetben átázhat a tészta az alma levétől, mellesleg finom is lesz tőle. Erre jön az alaposan kinyomkodott alma egyenletesen eloszlatva. Ha kész, akkor a másik felét ráteszed az almára, villával sűrűn megszúrkálod, hogy tudjon levegőzni, és előmelegített sütőbe teszed. 200 C fokon kb. 40 perc alatt sül meg.

A nagy dráma közepette volt  csillagszemű fellépés is a budai Vigadóban.
 Még mindig csillog a szeme, és élvezi a táncot.
Nekünk annyira nem volt élvezetes, exemmel már külön, de együtt. Végig takarásban, kizárva a világából.
Rájöttem azért is fáj nagyon, mivel pont kezdtem vissza térni kettőnkhöz, már ismét éreztem valamit és pont akkor dönt úgy hogy elhagy minket.

És az én ötvenem! Az én szürke ötvenem!
Végre együtt lehetnénk, korlátok nélkül, és érzem a távolságot ami egyre nagyobb, így már neki sem kellek. Azt hittem bele vágunk a nagy életbe, mármint a fifty shades of gray-be, vártam mint az első randit, vajon tejszín habos, mézes lesz, valami új, vagy még durvább. Oké a fiftyből is teljesítünk elég szépen, de nem értem. Pont amikor ilyenek húznának fel a mélyből. Amikor arra lenne szükségem, hogy velem legyen, mellettem álljon, nekem kéne küzdenem megint mindenért. Ami most sajnálatos módon nem megy. Én csak azt szeretném, hogy szeressen valaki, biztonságot nyújtson és egyenrangú félként kezeljen.
Ennyi, egy szabad negyvenes + egy négy éves, egyedül a világban. Mindent elvesztettem, mindent.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése