Bodza minden mennyiségben. Szörpnek, üdítő italnak, palacsintatésztában, lekvárnak és még amit ki nem próbáltam.
Ezt az oldalt azért készítem, hogy rendszerezzem régi és új receptjeimet, és leírjam tapasztalataimat. Mivel kedvenc ételeim elkészítését is el tudom felejteni, gondoltam, leírom és ha másnak is tetszik kipróbálhatja. Nem csak bodzás receptek lesznek, hanem mindaz amit szeretek-szeretünk.

Anitának! Szeretném, hogy idővel, szívesen használd receptjeimet és tapasztalataimat.

Ami a legfontosabb: az étel akkor lesz finom, ha szeretetből főzzük!!! 2013. június 25.

2015. július 18., szombat

Cukkinis csokis süti - van remény!


20 dkg liszt
5 dkg kakaó
1 tk só
1/2 tk szódabikarbóna
1/2 tk sütőpor
2 tojás
1,25 dl semleges ízű olaj
7 dkg cukor
15 dkg méz
1 nagy cukkini (2 2,5 dl űrtartalmú csészényi reszelve)
7 dkg 70% kakaótartalmú csokoládé
7 dkg olajos mag (dió vagy fenyőmag) száraz serpenyőben kissé megprítva

A sütőt 170 fokra előmelegítem. Egy őzgerinc formát kivajazok és kilisztezek.
A száraz hozzávalókat (liszt, kakaó, só, szódabikarbóna, sütőpor) összekeverem egy tálban. Egy másik tálban a tojást és a cukrot kissé kikeverem, hozzáadom az olajat és a mézet és egyenletesre keverem. Hozzákeverem a cukkinit, majd az egészet összeforgatom a lisztes keverékkel. Végül beleforgatom a feldarabolt csokit és a durvára vágott, pirított diót (vagy az egészben hagyott, pirított fenyőmagot). Az előkészített sütőformába töltöm és 40-45 perc alatt készre sütöm. 

        Nem írok mostanában, nincs idő, fáradt vagyok stb. Most is csak egy kis elmélkedés magamnak.
Anita:
Néha jól, néha rosszul viseli hogy külön vagyunk. Rosszabb, mikor éjjel nyöszörög és keresi apját. Vennék fel bébiszittert, amire a fél fizetésem rá menne, és már tényleg nem maradna egy forintunk sem.  De! itthon lehetne, nem kéne mindig megkérni valakit, barátnőmet, szomszéd nénit menjen már el Anitáért az oviba. Nem kéne rángatni, minden reggel elmondani neki ki megy érte az oviba, van mikor elfelejtem és utólag telefonálok ki az aznapi a sorban. Lenne egy biztos pont, aki talán még tanulna is vele.  És lehet én is el tudnék néha-néha menni egy kicsit.
Ma reggel kiültünk a teraszra Nagyival, elkezdett sírni ne menjek dolgozni. Nem volt még ilyen, nagyon rossz érzés volt.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése