Szenteste beszélgettünk a mákról, én miért nem ettem sokáig. Talán mert nálunk nem csinált senki mákos sütit. Mostanában azért pótolom elég tetemes mennyiséggel. Tudtam párom szereti, Anyu meg hátha megeszi, így megleptem családomat egy kis házi készítésű gubával. Na nem azzal a tocsogóssal, vagyis a mákos fele jó sok tejjel átitatva, a diós(vagyis én felem) kicsit szárazabban.
A kovászhoz:
8 dkg finomliszt
2 dkg friss élesztő
1 dl tej
A tésztához
40 dkg finomliszt
5 dkg porcukor
kevés tej
10 dkg vaj
csipetnyi só
A langyos tejbe belekeverjük a szétmorzsolt élesztőt és a lisztet, majd letakarva, langyos helyen duplájára kelesztjük. Ezután összedolgozzuk a liszttel, a cukorral, a sóval és annyi langyos tejjel, hogy kenyértészta keménységű legyen és duplájára kelesztjük.
A megkelt tésztából vastag rudacskákat formálunk, és a vaj felével kikent tepsire fektetjük. Félórányi pihentetés után az előmelegített, forró sütőben pirosra sütjük. A megsült rudakat szétválasztjuk, 2-3 cm-es darabokra vágjuk. Tejjel meglocsoljuk és cukros darált mákba illetve cukros darált dióba forgatjuk. Előmelegített, forró sütőben 15-20 percig sütjük.
Vanília sodóval vagy híg pudinggal leöntjük.
És az idei karácsonyi menü:
Szenteste, mivel munka is volt már idén, csak vacsi volt: halászlé, rántott ponty és harcsafilé, ecetes burgonyasalátával, tiramisu.
Karácsony első napja: fűszeres kacsamell sütve, szilvával töltött karaj, olajban sült krumplipogácsával, tejszínes gombaszósszal, mákos-diós guba.
Ajándékok:
mivel túl soknak találtam amit az év második felében sikerült össze vásárolni Anitának. Kapott egy korának megfelelő készségfejlesztő játékot és egy rajztáblát. Egyenlőre mindkettőt használja.
Anyukám sajtot kért, az is elkészült és a füstölés is időben kész lett. (A sajtkészítést szülinapomra kaptam, vagyis a pénzt arra költöttem amire akartam, ez tényleg nagyon jó ajándék volt, egy életre szóló tanulási lehetőséget adott, és ugyanennyi ideig kamatoztathatom. Néha van megrendelésem is, így legalább a tej ára bejön és még sajt is marad.) Páromat hanyagoljuk, olyan muszáj ajándékok, csak ne legyen megint üresség a fa alatt. Pár hónapja a reggeli kávémba ejtettem a telefonomat, így az én ajándékom adott volt. Bár úgy volt én veszem meg magamnak, örültem is hogy nincs a fán vagy a fa alatt semmi. Gondoltam végre már nem lesz ciki a helyzet, de aztán megérkezett a teló, végül is örültem neki, mert ha pár hónap alatt nem jutottam el a telefonosig, ez után sem vettem volna rá magam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése