Cukkinis csokis süti - van remény!

recept lilafügétől

20 dkg liszt
5 dkg kakaó
1 tk só
1/2 tk szódabikarbóna
1/2 tk sütőpor
2 tojás
1,25 dl semleges ízű olaj
7 dkg cukor
15 dkg méz
1 nagy cukkini (2 2,5 dl űrtartalmú csészényi reszelve)
7 dkg 70% kakaótartalmú csokoládé
7 dkg olajos mag (dió vagy fenyőmag) száraz serpenyőben kissé megprítva

A sütőt 170 fokra előmelegítem. Egy őzgerinc formát kivajazok és kilisztezek.

A száraz hozzávalókat (liszt, kakaó, só, szódabikarbóna, sütőpor) összekeverem egy tálban. Egy másik tálban a tojást és a cukrot kissé kikeverem, hozzáadom az olajat és a mézet és egyenletesre keverem. Hozzákeverem a cukkinit, majd az egészet összeforgatom a lisztes keverékkel. Végül beleforgatom a feldarabolt csokit és a durvára vágott, pirított diót (vagy az egészben hagyott, pirított fenyőmagot). Az előkészített sütőformába töltöm és 40-45 perc alatt készre sütöm. 

        Nem írok mostanában, nincs idő, fáradt vagyok stb. Most is csak egy kis elmélkedés magamnak.

Anita:

Néha jól, néha rosszul viseli hogy külön vagyunk. Rosszabb, mikor éjjel nyöszörög és keresi apját. Vennék fel bébiszittert, amire a fél fizetésem rá menne, és már tényleg nem maradna egy forintunk sem.  De! itthon lehetne, nem kéne mindig megkérni valakit, barátnőmet, szomszéd nénit menjen már el Anitáért az oviba. Nem kéne rángatni, minden reggel elmondani neki ki megy érte az oviba, van mikor elfelejtem és utólag telefonálok ki az aznapi a sorban. Lenne egy biztos pont, aki talán még tanulna is vele.  És lehet én is el tudnék néha-néha menni egy kicsit.

Ma reggel kiültünk a teraszra Nagyival, elkezdett sírni ne menjek dolgozni. Nem volt még ilyen, nagyon rossz érzés volt.

Tócsni újratöltve - bogaraztunk

Recept a hagyományos: reszelt krumpli, tojás, liszt, só, tejföl. Palacsinta nagyságúra lapítom a serpenyőben, mikor a két oldal megsül, rakok rá, jelen esetben, sajtot, fokhagymát. Összehajtom, és mindkét oldalát ropogósra pirítom, míg a sajt el nem kezd folyni.

Alcsút - szentjánosbogarak:

Már régóta terveztem és most hogy Anita nagyobb lett, itt volt az ideje. Nagyinak a hétfői napja el lett cserélve, így munka után kijött és mivel kedd az mindig szabad itt is aludt. Többször el fogja cserélni, többet lehet velünk és én nagy meglepetésemre, végre valakinek számít mi van velem, közölte így élhetek kicsit én is, akkor jövök haza mikor akarok. (Nem tudom hogy fogok írni, nem tudom meddig bírom tartani a szám, sok minden irritál...)

Tehát, elmentünk. Anita nagyon jól elvolt, nézegettük a leveleket, hallgattuk a békákat. Kis sziget, szökőkút. Gyermekemet egy darab levél kötötte le egész este, ami selymes és puha volt. Persze Szófosóniának be sem állt a szája.

Időre kellett vissza menni a bejárathoz, voltunk jó pár évvel ezelőtt, exemmel kettesben, kis csoportban mentünk az esti sétára, a látvány ami a bejáratnál fogadott, hááát több száz ember. Nem erre számítottam.

Viszont a látvány ami utána volt, már nem is érdekelt az a rengeteg ember. Mikor sötétedni kezdett, mindenki kereste a világító bogarakat, Anitának is nagyon tetszett. Persze egy idő után, a szokásos-fáj a lábam szitu. Cipelhettem. Aztán este fél10 kor már gyönyörű volt minden.

Nem én készítettem, de kb ilyen volt. Rengeteg világító kis bogárka. Anita cipelését megunva gondoltam irány haza, de Anyu még maradni akart, nagyon tetszett neki. Így cipekedtem tovább.

Éjjel mikor hazaértünk, még vacsiztunk kicsit, és k.o.

Rakott köles

A kölest átmostam, feltettem főni, sóztam, raktam hozzá zöldségeket(répa, paprika, sült hagyma). Jénaiba raktam, tetejére tejfölt, sajtot raktam. Sütőben megsütöttem.

Gyereksziget 3.

Történt, hogy az fb-n olvasgatva megláttam ezt a programot. Már a harmadik ebben a hónapban, gondoltam mi is menjünk el Anitával kicsit kettesben, olyan "keveset" vagyunk együtt. Pár pesti barátnőmet hívtam talira, egyik el is jött és nagyon jól éreztük magunkat. Főleg lánya nagy segítségével, mert így Anita is tudott csúszdázni.

Persze kalandosra sikeredett a nap, mert két faluval arrébb kisebb balesetem volt. Így remegő kézzel lábbal vezettem be a szigetig. Ahol már a felül járón állt a sor vége, hogy bejussanak a szigetre, így a P+R parkolót választottam, egy kis plusz sétával.

Megérkeztünk, kis matrica került Anita hátára, nevével, nevemmel, telefonszámmal, ha netán elveszne.

Beültünk kézműveskedni, kézlenyomat, hernyó. Aztán állatsimogató, pöttyös kalandpark. Ez már barátnőmmel és lányával. Barátnőm első szava, ez a gyerek tiszta Apja, kösz b.... .

Ingyenes ugrálóvár, persze mindenhol kígyózó sorok. Horror áron az arcfestés, csillámtetkó.

Egy héttel később, második alkalommal Nagyival és főnökének lányával mentünk. Anita már élvezhette az ezt kérek azt kérek, fagyi, vattacukor. Mindenki örömmel fizetett. Én örülök ha bejutunk, mostantól mi is szendviccsel járunk, mindenhova. (Van, hogy két műszakot dolgozok egy nap, legalább szabi alatt engedhessünk meg magunknak valami kis pluszt. Hát ehhez az élet formához is hozzá kell szokni. Mi is beálltunk a családit várók sorába. Sajna nem tudok váltani, több fizuért három műszakot Anita mellett nem tudok vállalni.) Ezen a napon is volt kézműves foglalkozás, csúszda, ugrálóvár, Nagyival manózenekar.

Végül, még beugrottunk Pótnagyihoz. Imádom. Kaptam pár biztató szót, jövőmre való tekintettel (piros a parola...).

Aztán a múlt hétvége árnyékában, már indultam haza, szerettem volna túl lenni az úton.

(Látszik a muszáj nagyúr, mikor 20 éve autóbalesetünk volt, autóba sem ültem, a motorbaleset után, nem motoroztam, most menni kell, nincs más választás.)

Mindezek ellenére, mind két hétvége jól sikerült.

Eperlekvár: szedd magad eper Pomáz - Erdőkertes - Békáscity

(Ez már több mint egy éves bejegyzés, nem értem hogy került ide, de marad az biztos)

Megint kifogott rajtam az internet, nem találtam egy normális receptet sem. Mindegyikben ilyen-olyan dzsemfix, zselésítő vagy valami szerintem nem beleillő adalékot ír.

Szerencsére a szomszéd barátnőmmel beszélgettem, mikor a hátul lakó néni jött és mondtam neki mi a problémám, ezt hoztuk ki belőle közösen:

Kivettem a tavalyi epret a fagyasztóból, kiengedett és a tegnapi szedés egy részével lecukroztam (ez még kétségbeesésemben történt meg), hagytam pár órát állni és feltettem főni. Mikor megpuhult leszűrtem és összeturmixoltam a lé 1/3-val. Addig főztem, míg a hab el nem tűnt, közben megkóstoltam, kell e bele még cukor. 

Ezután sterilizált üvegekbe töltöttem és szalicilt szórtam a tetejére. Száraz dunsztban pihennek, azzal az egy üveg szörppel ami a megmaradt léből készült.

Anita nagyon menni akart, állandóan csak a Mama, Papa. Mondtam páromnak ha jó idő lesz meglepjük a Mamát amíg még itthon vagyok.

Így kerekedtünk fel kedden reggel, mármint délelőtt mivel Anita fél10-kor kelt fel. De, ha már útba esik megnézem az eperföldet is hogyan is alakul az idei termés, mert eperszedő társammal jövő hétre tervezzük az nagy rohamot az eperföld  ellen. 

Sokat nem szedtünk, mivel nem azért mentünk, Anita meg amúgy sem bírta sokáig.

Elindultunk hát Mama meglepibe, örült is nekünk  nagyon. Nem maradtunk sokáig, persze Anita homokozott kicsit. Mivel nem jelentkeztünk be nem volt ebéd, Anita evett eperhabot (lásd a köv. recept) ő jól lakott, de én az éhenkórász már éhezésem közben kitaláltam hazafele Anyut lehívom a Duna partra, veszek gyrost azonnalra meg vacsorára. Anita pacsált még egy kicsit,

 

közben meggondoltam magam, hogy ha már itt vagyunk mégis inkább felmennék Pótnagyikámhoz. A képek nem lettek olyan jók, de ez itt most nem érdekes.

Nusinéni az ő Fáncsikájával

  együtt játszik a 3 éves és a 86 éves

vagy, négy generációnyi különbség 

Mindig nehéz elszakadni, itt nőttem fel Nusinénivel ebben a pici garzonban. Itt voltam örömömben, bánatomban vagy éppen amikor akartam.

Utána pedig irány haza, a csúcsforgalomban

ez még a békásig vezető úton történt

Joghurtos eperleves - és szótlanság szabadsága

Minden éves eprezésünkre indultunk, még telefonáltunk is előtte biztos ami biztos, de katasztrofális volt a helyzet. Csak nekem szedtünk 5 kiló epret 1 óra alatt.

Az epret felöntöttem tejjel, felforraltam, összeturmixoltam és mézet adtam hozzá. Kihűlt joghurtot kevertem bele, nagyon fincsi lett.

Ne szólj szám, avagy a szótlanság szabadsága. Harmadszorra csak sikerül elkezdeni.

Boldog, boldogtalan olvassa már a blogomat, ezért is lett pihentetve kicsikét. Tudom nyilvános, de mivel nem nevezek meg senkit, kicsi az esély hogy olyan kezébe jut(ott volna) akit ismerek(vagy akit nem is akarok). Mindenkinek megadták, még annak is akinek nem kellett volna(köszönöm), ebből alakultak a konfliktusok, volt családon belül és azon kívül. Pár poszt nem lesz már közzé téve. Azok után, hogy nem írhatok már azt amit akarok, hááát, meglátjuk hogyan alakulok ebben a formában tovább.

Furcsa volt végig olvasni az elmúlt két évet. A párom, akiből az exem lett. Ennek folyamán lemaradtam, hogy Apukám 7éve halt meg, két éves lett a blogom. Sok minden írtam le az életemről, még sok minden kimaradt. Volt, hogy nevettem, volt, hogy sírtam. 

Csicseriborsó krém

4 ek csicseriborsó,
1 kis fej vöröshagyma,
1 gerezd fokhagyma,
1 ek olaj,
1 mk koriander,
1 mk köménymag,
1 mk szerecsendió-virág,
2 db lepény,
nyers zöldség saláta tetszés szerint.

Elkészítése: A megáztatott borsót megfőzzük, a lángról levesszük és kihűlni hagyjuk. Vörös- és fokhagymát dinsztelünk olajon, hozzáadjuk a borsóhoz, utána őrölt koriandert, köménymagot vagy szerecsen-dióvirágot teszünk rá, majd turmixoljuk. Ugyanezt babból és lencséből is lehet készíteni. Zöldséglepénnyel és nyers zöldséggel fogyasztjuk.

Nekem ez inkább valami száraz dara lett, de a gyereknek is ízlett.

 

FitBalance: volt ez még április 26-án. Rengetegen voltak. Mire oda értünk már nem volt kangoo cipő, aztán sikerült szereznem, kicsit ugráltam. Majd Norbiztam és sikerült meghúznom a derekam, itt be is fejeződött a napom.

Bár úgy indult a nap, senki sem akart menni. Mindenkinek volt valami nyűgje, azért elvoltunk egész nap.