Ma nem leszek bőbeszédű, felejthető a mai kirándulás.
kakaóscsiga?
Kezdtük az agostyáni arborétumban, ahol majd megfagytunk.
Anita oda áll komolyan az első táblához: "az van oda írva, hogy fa!"-apja kész, szakadt a röhögéstől.
Egy óra alatt végig is jártuk, a tó és egy fa híd volt a legnagyobb látványosság.
Az összes fa kitáblázva, de vagy olyan nagy hogy látni sem lehet belőle semmit, vagy ki van száradva.
Na jó, találtunk egy óriás hangyabolyt.
Malomvölgyi büfé nem okozott csalódás, bár némi kép többet fizettünk mint reméltünk. Csak olyan kis apróságokon, hogy két szelet kenyér helyezz négyet adtak, ez még úgy megértem, hogy félre hallja, de nem azért kérek kevesen mert sóher vagyok, hanem mert nem eszem meg. De a két ubi helyett öt, hááát...
Mindegy, fincsi volt. Anita is rendesen evett.
Vissza felé Zsámbéknak jöttünk, fagyiztunk a cukiban, meg hoztunk pár szelet sütit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése