Sosem szerettem igazán a káposztát, talán akkor ehettem mikor terhes voltam. Ugyan ez volt a sóskával, egyszerre megettem egy zacsival, de azóta sem ettem. Viszont a káposztát megszerettem, mármint káposztás tészta formályában, régi emlékem, hogy mindig ropogott a fogam alatt, de nem a cukor, mintha homok is került volna bele. Persze mióta én készítem, meg is eszem.
Hónapok óta rakosgatom a káposztát a hűtőben, még egy kis káposzta is kinőtt belőle. Gondoltam ideje megenni, mielőtt magától mászik ki a hűtőből.
Hétvégén Tatán voltunk, lehetett venni tócsnit, mellette meg káposztasaláta volt. Én az éhenkórász, egyből összekötöttem a kettőt, káposztás tócsni. Na mondtam, ilyet fogok enni!
Persze a neten, megint nem lehetett egy normális receptet találni. Egy azért mégis akadt, méghozzá egy hapsi által. Persze a találékony férfiak a maradékot összekutyulták, igazuk van! Ez az egyszerű férfi gondolkodás, bocs pasik.
A recept burgonyához fele mennyiségű káposzta, de akkor ez nem is káposztás, hanem káposzta ízesítésű.
Az enyém sem lett jobb:
4 közepes burgonya lereszelve
kisebb káposzta fele lereszelve
1 tojás
1 marék liszt (kb. 5dkg)
só
bors
(esetleg köménymag, tudjuk mire jó, nem részletezném)
Összekeverjük, olajban kisütjük. Kevés a liszt, de nálam ez már csak így van, mert nem tésztát szeretnék enni, hanem zöldséget. A sok lisztes, a takarékosan nagycsaládos forma=nyomokban zöldséget tartalmazhat.
És még egy polgár pukkasztó, ha magamnak sütök kókuszolajat vagy zsírt használok. A kettő ugyan az, melegben olaj, hidegben zsír. Azonnal hasznosuló, nem lerakodó zsiradék.
Az ára is azonnali hasznosuló idegbajt okoz, beosztom minden mikrogrammját.
És! mivel az utóbbi hónapokban sikerült párszor behormonoznom magam, tök mindegy mit csinálok, ha nem eszem sem történik semmi, sőt :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése